Tartalom
| 2000. december |
|
| Faludy György | A nagy kékség (vers) |
| Bálint Tibor | Egy jólöltözött férfi (elbeszélés) |
| Határ Győző | Végakkord; Szipirtyó; Erdélyi tél; Tudatom (versek) |
| Podmaniczky Szilárd | A végzet alkonya (irodalmi forgatókönyv) |
| Szabó T. Anna | Szem; Ezer a nyár (versek) |
| Jász Attila | Godot-ja várja; A költészet olyan; Mit mondhatnék (versek) |
| Ryszard Kapuscinski | Ében (XI. rész – fordította Szenyán Erzsébet) |
| P. Nagy István | Bohuska; Kézirat (versek) |
| Sulyok Vince | Minthogyha; Aranylépcső; Nyárutó; Mindenre ráesteledik (versek) |
| Győri László | Dinnyetolvajok; Falu; Hajnalodik; Világ (versek) |
| *** | Legenda Szilágyi Domokosról (Összeállította: Albert Zsuzsa) |
| Pintér Lajos | Virágvasárnap (vers) |
Vekerdi László |
Minos trónusán ülni (Schéner Mihály: Magyar Játékfundamentum) |
Lovász Andrea |
Gyermek – irodalom (diskurzusváltozatok) |
| Alföldy Jenő | Etűdök újrakezdés előtt ( Jász Attila: Az ellenállás formái) |
| Ferdinandy György | Az elveszett nemzedék (Kálmán Barsy: Apám arcvonása) |
| Sánta Gábor | „E kedv komor korunkra már csak emlék” (Varró Dániel: Bögre azúr) |
| Szekér Endre | Marosvásárhelyi elégiák (Tóth István: Besztiárium) |