Kovács András Ferenc

 

Árdeli táncok gyermekeknek

Farsangi bolondságok

Szamos-lankán bagolyul
    Beszélnek a szarkák,
Birkák nyírják a juhászt
    S a komondor farkát.
Kolozsvártól Szatmárig
    Csépelik a barkát,
Szamár csapol kolbászból
    Ünnepi kadarkát…

Maros partján a medvék
    Erdészt legelésznek,
Ürgelyukban alispán
    S berbécs egerészget.
Gernyeszegen hat kandúr
    Gerlét begyerészget,
Sáromberkén sarkantyús
    Kecskék lepetéznek.

Olt partján a csíkiak
    Verebet patkolnak,
Csíkásznak a csikaszok,
    Vén csukák papolnak.
Háromszéken kocsonyát
    Fakutyák csaholnak,
Holnaptól a disznók is
    Ugatják a holdat.

A Küküllők mentiben
    Kopik a lúd talpa:
Láncos ökör sem pihen,
    Agg üsző sem csalfa!
Bikafalván s Bögözön
    Túl fekszik Betfalva:
Táncra pördül, kurjongat,
    Aki nincs meghalva!

 

Szüreti mulatságok

Nem tud a hód röpülni:
    Ha tud, akkor fácán!
Macskát fogott a pocok
    A papné tornácán.

Ha az ökör röpülne:
    Bőgne a pinty szépen!
Cickányt fej a vincellér
    Bedőlt borpincében.

Részeg szamár ha röpül:
    Lehetne rigó tán!
Cingár kutya cimbalmoz,
    S kesereg a nótán.

Vándor kecskék röpülnek:
    Nézi jámbor fácán!
Rovást olvas a bivaly
    Régi járompálcán.

Küküllő menti ugratós

Décsfalván de vígan laktam
    Dombocskán a papnál:
Büszkébb portát a környéken
    Tán sehol se kapnál!
Csak hiába csalogatna
    Arréb Agyagfalva,
Csak hiába harangozna
    Mindkét Galambfalva!
Többet el se vágynál onnan,
    Fényesebb a Napnál:
Nincs jobb hely, mint a dombocskán,
    Décsfalván a papnál!

 

Gagy menti legényes

Andrásfalva fölött, Gagyon
    Nagy szomjúság ütött agyon!
Száraz kútból nyeltem nagyot:
    Gyorsan elfeledtem Gagyot!

Gyere, kezem, gyere, lábam –
    Jobb a szekér derekában!
Szájam bármit dúdol, gagyog:
    Béföd az éj, bútól ragyog!

 

Küküllő menti legényes

Boldogfalván hordót fúrtam,
    Kemencét kotortam –
Úszkáltam a boldogságban,
    Mint a légy a borban!

Férfimódra boldogultam
    Alsóboldogfalván –
Bár azóta sok lé lefolyt
    Földi dolgok malmán!

Boldogfalván, folyó partján
    Berekbe hevertem –
Földre kókadt bajuszomat
    Hegyesre pedertem!

 

Egértánc

Fut a lyukba a kanmacska,
    Görény s vakond apja,
Fut utána a juhtúró,
    S kölykét nyakon kapja!
Száz egérnek kétszáz szeme
    S egy göthös kalapja:
Földühödött szalonnabőr
    Döngölt földhöz csapja!

Bolha hája, kukac mája,
    Kopasz eb gubája,
Hörcsög, ürge, pocok, güzü
    Kandúrszőr csuhája!
Kétszáz egér négyszáz szeme,
    Vén csűrkapu szája:
Kövér szalma, sovány széna,
    Ügyet se vess rája!
Sajtlik, saslik, rágott gömböc,
    Törökbúza derce,
Döglött döblec, egyre több lesz
    Gyöngy egérség mersze!
Háromszáznak hatszáz szeme:
    Rájuk nézni mersz-e?
Macskasonka sántán ropja –
    Sosincs vége, persze!

 

Árdeli szép tánc

Hódolat Weöres Sándornak

Szamos partján, Szatmár mellett,
    Kurta kocsma állott –
Vályogfala világgá ment,
    Vagy iszappá mállott.
Így volt rég, úgy volt rég,
    Citera, nyenyere, brácsa,
Szamos hátán elvándorolt
    A kármentő rácsa.

Maros partján, Sárpatakon
    Volt nagyapám gátőr –
Azóta már földet morzsol,
    Zuhog az ár, s áttör.
Így volt rég, úgy volt rég,
    Viola, fidula, hárfa,
Maros hátán száraz faág
    Úszik át a nyárba.

Küküllőben fürödtek a
    Keresztúri lányok –
A vén füzest künn a parton
    Perzselték a lángok.
Így volt rég, úgy volt rég,
    Citera, viola, gardon,
Egyik húzza, a másik vonja,
    Én a bőgőt tartom!