Heltai Nándor

Tóth László levelei Gulyás Pálhoz

 

    A hótszegény sokgyerekes kőműves fiát diákkorában elgyűrűzte a Holnappal és Nyugattal megújuló kortárs magyar irodalom. 1912-ben Ady barátjáról, Bíró Lajosról írt dolgozatával nyerte a református gimnázium önképzőköri pályázatát1. Lelkesen méltatta a Leányegyesület irodalmi délutánját, mert végre valaki Ady verset is mondott Kecskeméten2, és örvendett a kortárs magyar irodalmat bemutató előadásnak, mert kiemelte a „legnagyobbat”, Adyt, „akiről már öt éve kellett volna a Katona József Körben beszélni”3. A korparancsra fogékony diák már gimnazistaként ifjúsági lap indításával próbálkozott.4 Az őszirózsás forradalom előtti napokban Kosztolányi és Karinthy kecskeméti meghívásával próbálkozott. „Pár órával később Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szobájában, a Pesti Naplónál találkoztam a forradalommal. Mindketten már régebben ígéretet tettek, hogy eljönnek Kecskemétre, s irodalmi estélyt rendeznek. Az ígéret dátumára alkuszom s Kosztolányi így felel. »Novemberben nem mehetünk Kecskemétre. Talán már holnapután sem. Nem álmodott idők és átalakulások jönnek.«.”5
    1925-ben Tóth Lászlónak köszönhetően vidéken másodikként közölt – méghozzá kiemelt helyen, garmond betűkkel – a Kecskeméti Lapok József Attila-verseket6, akivel, „a nyurga kamasszal”, egy makói sakkversenyen ismerkedett össze. 1926-ban már a Magyar Gyümölcs Napjáról lelkesülten tudósító Móricz Zsigmondot tájékoztatta – az író szavaival „kitűnően”, tudható Móricz Zsigmond 1930-ban Kárpáti Aurélnak írt leveléből.7 Néhány év múltán Karinthy Frigyest kalauzolta Kecskeméten és fogadhatta otthonában.8
    Németh Lászlót a nyomda vezetőjeként kereste fel 1932 júniusában és ajánlotta föl a tipográfia és személyes közreműködését. Kölcsönösen jól jártak egymással, „az eszes homoki magyar”, a Tanú volt első irodalmi rendelése, addig csak sakklapot és kalendáriumot nyomott, ma alig van fiatal író, akinek valamiképp a kiadója ne volna, tudatta 1958 novemberében e sorok írójával.9
    Az irodalomkedvelő kecskeméti nyomdász az itt nyomtatott Protestáns Szemléből 1932-ben már biztosan ismerte az önálló kötettel 1928-ban jelentkező Gulyás Pál munkásságát.
    A Kéttemplom közi tipográfiában különlenyomat is készült a debreceni költő-kritikus a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság havi folyóiratának júniusi számában közölt Németh László-tanulmányából.
    Tóth Lászlónak Gulyás Pálhoz küldött, a Petőfi Irodalmi Múzeumban található10, ismereteim szerint eddig publikálatlan levelei révén többet tudunk a Tanú és a Válasz történetéről, a magyar irodalom és közgondolkodás megújulását elsősorban a vidéktől váró Gulyás Pál, Németh László és Tóth László szövetkezéséről.
    Először 1933 őszén kereste föl soraival Gulyás Pált Tóth László.

[Gépirat]

Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaság fejléces, A/4 alakú levélpapírja

Kecskemét, 1933. október 10.

Nagyságos
Dr. GULYÁS PÁL urnak

Debrecen

    Amint a Tanú mostani száma jelzi, kiadását az új évfolyamtól kezdődően az első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt veszi át. Törekvésünk az, hogy a folyóirat köré minél nagyobb tábort gyűjtsünk. Marad az évi 3 pengős előfizetési ár, a terjedelem pedig legalább a mostani lezárt évfolyam 23 íve.
    Tudjuk, hogy Nagyságodnak a Tanú szívéhez nőtt és hogy Debrecenben igen értékes propagandát fejtett ki érdekében. Épen ezért bátorkodunk tisztelettel megkérni arra, legyen szíves nekünk 30–40 sort írni a Tanúról, összefoglalásért és méltatást a folyóirat törekvéseiről, változatos tartalmáról, Németh László dr. írói és kritikai erényeiről stb. A lap érdekében megindítandó propagandánál kívánjuk ezeket a sorokat felhasználni név nélkül, mint reklám-szöveget. [Utólag, tintával írt beszúrás.] A hét végére elkészül.
    A jövő évfolyam első számának megjelenését december elejére tervezzük, és készek vagyunk áldozatokra is, hogy nagyarányú propaganda révén jelentősen emeljük a példányszámot. Nagyságod ebben kívánságunk teljesítésével igen értékes segítséget nyújthat, és ezért azt megismételve ajánljuk fel bármilyen vonatkozásban viszontszolgálatainkat.

Őszinte tisztelettel

Tóth László
Bélyegzőlenyomat: Első Kecskeméti
Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaság
Nyomdája

 

    Erre a biztatásra írta meg Gulyás Pál a Protestáns Szemle 1933. decemberi számába Tanú-kritikáját. Mást várt Tóth László, ezért szükségesnek érezte Németh László tapintatos értesítését az egyszemélyes folyóirat jelentőségét kiemelő, de a barát aggályait is kifejező kritikáról. Erre utalt Németh László Gulyás Pálnak 1933. november 27-én küldött levelében: „Tóth László különben is előkészített rá, hogy a Pr. Szemle Tanú-tanulmánya nem »reklám-cikk«.”11
    A következő fennmaradt levélből, valamint Gulyás Pál és Németh László levelezéséből következtethetően rendszeres munkakapcsolatba kerültek. A debreceni író-tanár a Tanú szerkesztőjének is megírta 1934. február 5-én, hogy első találkozásukon megismerte Tóth László segítő aktivitását, ügybuzgóságát, találékonyságát.
    „Kedves Laci, Tóth L.-val étkezőkocsiban ültünk, s fekete (ő rántotta) mellett kényelmesen leszögezzük a pontokat. Nagyon értelmes, gyorsmozgású ember, egy óra alatt kész lettem a Válasszal.” (Ekkor tegeződtek össze?)
    Több mint egy év múltán kereste föl soraival debreceni barátját a kiskunsági tájhazafi.

VÁLASZ
KIADÓHIVATALA, KECSKEMÉT
POSTAFIÓK 146

Kedves Barátom!

    Remélem, nem neheztelsz, hogy terhellek a Válasz revíziójával. Erre a gondosságod bátorít fel s az a precizitás, amellyel eddig is segítségünkre voltál. Küldöm a kéziratokat is. Nagyon kérlek, különösen a Hamvas-tanulmányt nézd át igen alaposan, mert ezt csak két napja kaptuk s a szerző nem korrigálta. Hatalmas szám lesz, még jön a végére néhány kritika Lacitól. Ez lesz a 3.-4. szám, tehát kettős s december 1-re adjuk az 5. számot.
    Jó lesz, ha 2–3 részletekben küldöd vissza az előbb a 64. oldalig, aztán 96-ig, s végül a végét.

Szeretettel ölel
híved
Tóth László

Kecskemét, 1934. október. 8.

 

    Egy hét múltán, kiadói ügyekben újabb levél ment Debrecenbe.

VÁLASZ
KIADÓHIVATALA, KECSKEMÉT
POSTAFIÓK 146

Kedves Barátom!

    [A] Válasz új száma 120 oldallal egy-két nap múlva megy. Nagyon kérlek, ragadd meg most az alkalmat és igyekezz a kilátásban levő előfizetéseket szorgalmazni, a bizományosokat elszámoltatni. Az új szám a nagy terjedelem ellenére csak 1. 20 P. lesz.
    Külön megkérlek, légy szíves a Független Ujságnál utána nézni annak, mi történt az odaküldött 50+ 50, összesen 100 Tanúval. Valami újságírónak adták tovább eladás végett, de mi még egyetlen fillért sem kaptunk a 100 példányért.
    Köszönöm a gondos revíziókat.

szeretettel ölel igaz
híved
Tóth László

Kecskemét, 1934. október 15.

 

    A nyomdavezető minden kecskeméti vonatkozású megnyilvánulásra odafigyelt, és ha valamit fontosnak érzett, értékteremtő buzgalmában igyekezett rokonérző ismerőseit, barátait is erre odafigyeltetni. Gulyás Páltól is szívesen kikovászolta volna a Katona Józsefről kialakult kép árnyalását.

Kecskemét, 1934. december 24.

    Kedves Barátom!

    Az Ember és szerep elkészült, megkezdtük expediálni, és úgy látom, hogy Debrecenből csak kevesen rendelték meg, és Részedre sem volt előjegyezve. Mindazonáltal eljuttattam azzal a kéréssel, hogy propagáld a baráti táborban.
    Bizonyára olvastad a Nyugatban Babits tanulmányát Bánk bánról. Mellékelem a Kecskeméti Lapok vasárnapi számát,12 amelyen erről megemlékeztünk. Ezzel kapcsolatban az a kérésem, lennél szíves Te is hozzászólni ehhez a kérdéshez. Emlékezetem szerint foglalkozol Katona-tanulmánnyal, és talán nem terhellek nagyon, ha 40–50 soros cikket kérek Tőled ezzel kapcsolatban. Hálás leszek, ha a karácsony után legkésőbb január 1-ig e sorokat eljuttatnod.
    Neked és Gézának és boldog karácsonyi ünnepeket kíván

igaz híved
Tóth László

 

    A levél megírása után jött lapod. Ember és szerep utolsó íveit nyomtatott szövegről írtuk s így nem terhelünk a revízióval. Kardoséknak elment az öt példány. Válasz is megy ma. Jó szám. G. Szabó fametszete nem jött, de jöhet a januáriban vagy később, mert hiszen megszűnésről szó sincs. Éppen tegnap döntöttek a jövő évfolyamról Pesten. Laci havi 600 P-őt hónapok óta letétbe helyez a Válasz javára, s aligha hiszem, hogy a Ti hozzájárulástokat elfogadja. Mindenesetre felállítom majd az első évfolyam mérlegét. Bizony Lacival nehéz volt az érintkezés a sok munka súlya alatt. Külön-külön kellett kiverekednem a Válasz egyes számainak kéziratait, külön az Ember és szerep folytatásait. A Tanú X. száma pár napon belül szintén elkészül. Ennek kéziratait is szorgalmazom hat hete. Nagyon hálás lennék a Németh breviáriumért. Jöhet ez a Tanú új évf. első kötetébe is, vagy külön is. Jólesett leveled s még egyszer nagyon kérem a Katona-cikket.

Szeretettel ölel
Tóth László

 

    Valószínűsíthetően a tiszántúli nagyvárosból nem érkezett cikk a Bánk bán szerzőjéről, legalábbis egyetlen bibliográfia, repertórium sem említi. További előfizetők toborzását kérte új levelében Tóth László Gulyás Páltól.

    A mozgékony, befolyásos Németh Imre újságíró, író, politikus neve először 1934. augusztus 27-én bukkan föl Németh László és Gulyás Pál levelezésében. A Tanú írója, mint tényt közli, hogy ő a Válasz felelős kiadója. Tóth László nagyra becsülte a közvetlen politikai szerepet is vállaló, reformokat sürgető, akkor éppen a Magyar Országos Tudósító felelős szerkesztőjét, a Hétfői Körben előadást is tartatott vele 1936 januárjának végén13. A kecskeméti nyomdaigazgató a pápai irodalmi estről is tudósító levelében is érződik, hogy Németh László később kissé bizalmatlanul kezelte Németh Imrét, noha közbenjárásának is köszönhette, hogy kinevezték a Magyar Rádió irodalmi tanácsadójának. (Részben az ezért kapott tiszteletdíjból fedezhették a Válasz deficitjét.)

VÁLASZ
KIADÓHIVATALA, KECSKEMÉT
POSTAFIÓK 146

Kecskemét, 1935. február 27.

Kedves Barátom!

    Nagyon sajnálom, hogy debreceni utam elmaradt. Noha rövidesen rákerül a sor, mégis kitértek az alábbiakban azokra, amiket valójában csak élőszóval lehet elmondani.
    Németh Imre nagyszerű pozícióban jó összeköttetéssel rendelkezik, munkaerőkkel, egyébként is élesszemű és eleven ember. Kitűnő tollal. Laci kívánta őrá bízni a kiadóhivatalt, utóbb a szerkesztést is, miután a rádió és Tanu őt teljesen lekötötte, és mert a reformnemzedékhez Németh Imrét erős kapcsolatok fűzik. Eleinte lassan haladtak a Németh Imrére bízottak és Lacit már ez is kedvetlenné tette. További lehangolást okozott az írók két- (3, 4, 5, 6 …) lakisága. Tudom, hogy az íróknál az anyagiak sok mindenre mentségül szolgálnak, de mégis furcsa egyidejűleg szolgálni a Nyugatot, a Népszavát, Választ, Viggiliát [helyesen: Vigíliát, H. N.] és Isten tudja hány irányzatot. Jöttek olyan hírek, hogy a Válaszban olyan novella és vers került közlésre, amit a Nyugat visszautasított. Miután pedig többen mindkét folyóiratban írtak, nem volt kellő alap az ilyen hírek visszautasítására. Az elhatározást Laciban mégis a pápai kirándulás érlelte meg. Ott voltam magam is, sőt talán hibáztam magam is. Laci remek előadása után nagyszerűen beszélt Németh Imre, este bankett volt, Imrének jó kedve kerekedett, huszártiszt volt és Illyés Gyulával együtt egy másik vendéglőben hajnalig dalolgattunk. Imrét még ott is hagytuk a vendéglőben, mert nem akart hazajönni. Két pápai theológiai tanár utólag írt Lacinak, hogy az írásainak értékét a magatartással való azonosságuk adja és ehhez szerintük nem passzolt Németh Imre hangos jó kedve. Lacinál ez a levél szörnyen hatott és nagy nehezen értem el, hogy még utána eljött Kecskemétre előadást tartani.15 Itt persze minden rendben ment, ragyogó este volt, díszes, zártkörű vacsorával, ahol Lacit igen melegen ünnepelték. Közben történt, Kozma unszolására elment két hétre San Remoba pihenni feleségével és azzal a kisleányával, aki karácsonykor beteg volt. Innen csak egy lapot kaptam, viszont Ellát mindenről kimerítően tájékoztattam, arról is, hogy Németh Imre a Válasszal elutazásuk óta is sokat ért el. A Franklinnal előnyös szerződést kötött a terjesztésre és ma talán egyetlen baj a megfelelő kéziratok hiánya. Géza tanulmánya Lacinál van, pedig azt már ő is hozni akarta, egyébként várjuk a cikket Matolcsytól, Cs. Szabótól.
    Lacival a Tanú idei tervét megbeszéltük: következik benne az Ember és szerep kevesebb személyi vonatkozással és reform címen nagyobb tanulmány. Remélem, hogy még márciusban meg is jelenhet.
    Nagyon megörvendeztetnél, ha valóban írnál a Tanú II. évfolyamáról. Örömmel adunk közre a jelzett breviáriumot is. Legutóbbi verseid mindenkit megragadtak, Pesten is levették a kalapot és csak Marconnay mondta, hogy Te is tőle tanultál.
    Egyelőre ennyit. Remélem, hogy személyesen rövidesen ott leszek és akkor Lacival való beszélgetés után a jövőt is tisztábban látjuk.

Szeretettel köszönt

Igaz híved.

Tóth László

    Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaság fejléces, A/4 alakú levélpapírja

    Húsz hónap múltán postázott újra levelet Debrecenbe Tóth László.

    A Kecskeméti Lapok fejléces papírján

Kecskemét, 1936. december 12.

Kedves Barátom!

    Hosszú hallgatás után szeretném újból felvenni Veled az összeköttetést. Remélem, nem veszed zokon, hogy mindjárt kéréssel kezdődik. A Kecskeméti Lapok komoly tartalommal jelenik meg és a lapot megtisztelő írók sorában, szeretnénk Téged is köszönteni. Az lenne a kérésünk, légy szíves karácsonyi számunkban Németh Laci új regényét ismertetni. Lacinak itt sok a tisztelője és barátja is van, és illőnek tartjuk, hogy a regényről nem kiadói recensiót adjunk
    Sárközi örömmel említette, hogy ilyen szorgalmasan dolgozol és milyen remek verseid várnak közlésre.
    Hát a Tanú breviáriumra számíthatunk-e? Mint folyóirat az idei évfolyammal megszűnik a Tanú és a breviárium a jövő nyáron esedékes, lenne. A jövő ősszel valószínűleg tanú kötetet adunk ki.
    Szeretettel köszönt és cikkedet december 22-ig kéri.

őszinte híved

[Alul]

Nagyságos

Dr. Gulyás Pál úrnak

Debrecen

    A debreceni pályatárs kolumnás írását karácsonyi számában közölte a Kecskeméti Lapok.
    A történetet ismertető, Németh László eszme-injekcióinak a regénytestre gyakorolt hatását elemző kritikából mindenképpen idekívánkozik néhány mondat. „Ennek a regénynek az a hibája: a fantomok csak félig látomások, félig fényképek. Más a portré, más a fénykép igazsága. […] Németh László harmadik regénye önként kínálja az összehasonlítást. Az első problémákban és lehetőségekben a leggazdagabb, a legnagyobbak a feszültségei, a második szinte egy képletre van leegyszerűsítve, bár még tovább lehetett volna redukálni, a harmadik, a Bűn, a legaktuálisabb."

    Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaság fejléces papírján

    Dr. Gulyás Pál urnak
    Debrecen

Kecskemét, 1939. január 23.

Kedves Barátom

    A Kalevala külön lenyomatok után járó összeget átutaltuk.14 A köteteket készséggel megküldjük neked is, ha [?] készséggel vállaljuk azt is, hogy közvetlen innen küldjük a rendelkezés szerint, a portóköltség felszámításával.
    Ami a Németh-kötetet illeti, vállaljuk a kiadást. A munkáért 100 tiszteletpéldányt adunk, továbbá 50 P rendelkezésedre áll a kéziratok legépelésére, tehát kézzel írott részek nem lehetnek. További kívánságunk az lenne, hogy a kötet 12 ívet ne haladja meg. Egyébként Laci a Kalangyában tett bejelentése szerint tényleg nem hajlandó egyelőre a nyilvánosság számára írni.

Szeretettel köszönt
Tóth László

[A borítékra valaki tintával ráírta: Németh-breviárium]

 

    Borítékcím: Nagyságos
    DR GULYÁS PÁL urnak
    Debrecen

    Kedves Barátom!
    Bár Te végleg elhallgattál a Németh breviáriummal, nekem - elsősorban természetesen az eseményeknek - sikerült Laciból új tanulmányt kiszorítani.16 Ma megküldöttem Neked ezt a művet; ha kedved tartja, hálásak lennénk a kötet rövid ismertetésért. Azért is, ha véleményedet csak mint nem közölhetőt juttatnád el.
    Szeretettel köszöntöm Gézát is. Számára is küldöttem ma példányt.

    Szíves üdvözlettel

híved
Tóth László

Kecskemét, 1939. június 1.

 

    Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. cégjelzéses borítékban
    Nagyságos
    Dr. Gulyás Pál úrnak
    Debrecen
    Dobozi-bérház C/9

    Kecskemét, 1942. március 2.

    Kedves Barátom,

    Az az elégtétel, amit a Magyar Csillag adott Laci barátunknak,17 eszembe juttatta régi terved: tömör szemelvényeket adni írásaiból.
    Ez a prózai antológia ma időszerűbb, mint valaha. Gondolom: sem a Franklin, sem a Magyar Élet nem, zárkózik el attól, hogy a náluk megjelent művekből idézhessünk,
    A terv megvalósítása kétféleképpen lehetséges: vagy terjedelmesebb kötetet adni olcsó kiadásban, vagy a lehető legszűkebbre mérni, s azt esetleg az elit réteghez eljuttatni. Arra is hajlandó vagyok, hogy a tetszetős kis könyvecskét nyújtsunk a legszűkebb tábornak, mint a mint a nyomda ajándékát. Ez esetben kézzel is szedhető lehetne. Az első elgondolás esetén várom propozíciódat a honoráriumra nézve; a második megoldásnál sem zárkózunk el munkád némi honorálásától.
    Magadnak lenne-e kiadódó köteted? Minden vonatkozásban rendelkezésedre állok.
    Szeretettel köszönt Gézával együtt

hívetek
Tóth László

[Tintával]
Hol fog megjelenni Gézának a rádióban előadott irodalomtörténeti összefoglalása.

    Tóth László fennmaradt iratai között nem találtam Gulyás Pál (esetleges) válaszát.
    A barát több mint fél éve a debreceni temetőben porladt, amikor 1944 decemberében Tóth László részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülésén.

 

Jegyzetek

    1 Tóth László (1895–1963) életrajzi adatairól, munkásságáról bővebben Heltai Nándor: „Szívem szerinti értelmiségi ember” Tiszatáj 1965. dec. p. 921–924 – Orosz László: Tóth László és a magyar irodalom In: Forrás antológia 1969-1979. Kecskemét 1979 – Heltai Nándor: Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő Kecskeméti Lapok Kft. 2000 192 p.
    2 A leányegyesület irodalmi délutánja. Kecskeméti Lapok (a továbbiakban: Kl). 1914. febr. 7.
    3 A magyar írókat Kl 1914.jan. 6.
    4 Tóth László: Iskolai emlékeim In.: 400 éves a Katona József Gimnázium, 1965. p. 74–75.
    5 Tóth László: Napló Kl 1918. dec. 25.
    6 Hat versét közölte 1925-ben a Kecskeméti Lapokban.
    7 Heltai Nándor: „Az alföldet csak a gyümölcs állíthatja talpra” Kiskunság 1967. okt. p. 51–60.
    8 Karinthy Frigyes: Naplóm Kecskemét, Északsarki útinapló Pesti Napló 1929. február 17.
    9 Bővebben Heltai Nándor: „A kecskeméti oltóág” Kecskeméti Lapok Kft. 1997. 160 p.
    10 Gulyás hagyaték V 4324/244/
    11 A Németh László és Gulyás Pál levelezéséből vett idézetek megtalálhatók a Petőfi Irodalmi Múzeum 1990-ben kiadott, Egy barátság levelekben kötetben.
    12 Az említett, a Bánk bán plágium? című írás Schöpflin Aladárnak, a Nyugatban a Waldapfel Imre által kimutatott, mintegy 250 sornyi szövegátvétellel foglalkozó tanulmányának következtetéseivel vitatkozik. Tudatja, hogy állásfoglalást kér több magyar írótól. Ismereteim szerint Gulyás Pál nem reagált a kérésre. Kecskeméti Lapok, 1934. december 23.
    13 A kecskeméti életközösség címmel hosszabb részletet közöl előadásából 1936. február másodiki számában a Kecskeméti Lapok.
   14 Gulyás Pálnak a Válasz 1937-es évfolyamában megjelent, Út a Kalevalához című tanulmányáról van szó.
    15 Második kecskeméti előadását február 13-án, az Újkollégium zsúfolásig telt dísztermében tartotta Lesz-e reform? címmel
    16 1939-ben az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. kiadásában jelent meg a Kisebbségben
    17 A folyóirat áprilisi számában jelent meg a Fantomok ellen – a „Kisebbségben védelme” tanulmánya első része, a Kivonulás Európából, a májusiban a második rész, a Mély magyarság.