Ócsai Éva

Janus két arca

   (Csokonai és az őt olvasó Weöres Sándor)

    

   Csokonai Vitéz Mihályt Ady Endre kapcsolta a Nyugat lírájába és a modernizmushoz, amikor verselési és stiláris újításai alapján felismerte benne a nyelvművészt, a civilizáció énekesét1. Csokonai unokájának vallotta magát, mivel csakúgy, mint Csokonai A méla Tempefőiben, Ady is a feudális elmaradottság, maradiság és műveletlenség ellen lépett fel A magyar Pimodán című írásában2, emellett származásában, magyarságtudatában, zsenialitásban, modernségben is párhuzamokat talált Csokonai és önmaga között3, majd Vitéz Mihály ébresztése (1911) címmel verset is írt hozzá. Az Ady–Csokonai párhuzamot a Csokonai tiszteletére rendezett vígszínházbeli Nyugat-matiné (1911. január 29.) tágította ki Ady–Nyugat–Csokonai kapcsolattá, a matiné után a Nyugat egy Csokonai-számot is megjelentetett.4 Később a Nyugat szerzői közül például Tóth Árpád írt Invocatió címmel verset Csokonaihoz (1913), majd Móricz novellát és egy Csokonai-drámát (1913).5
   Weöres Sándor a nyugatos Csokonai-olvasók táborához már 6–10 éves korában csatlakozott, amikor még nem tartozott a Nyugat lírikusai közé. Ebben az életkorban Csokonai mellett többek között Shakespeare-t olvasott, Schillert eredetiben, Madáchot és Katona Józsefet.6 Felnőttként pedig Csokonai líráját, drámáit és epikáját újraolvasta, a Dorottyát különösen kedvelte. Weöres Sándor, akit éppúgy poeta natusként és poeta doctusként tartunk számon, mint Csokonait, részben ritmikai, metrikai tudása miatt tartotta nagyra a debreceni költőt, és bevallása szerint a saját formakincsének és verszenéjének kialakításához is nagymértékben hozzájárult Csokonai költészete – így közvetve ahhoz is, hogy minden magyar költő közül Weöres Sándor verseit zenésítették meg a legnagyobb számban. Weöres Sándor kiemelte Csokonait és Berzsenyit, azt a két költőt, akinél először tükröződik önálló versekben, önálló művekben a világkultúra iránti érdeklődés. Ebből a jellemzésből az is kitűnik, hogy Weöres önmagát is kiolvasta Csokonaiból. Azt is méltányolta, hogy Csokonai például a perzsa költő, Háfiz költészetét is alaposan ismerte.
   Így az sem véletlen, hogy egy alkalommal azt is felfedte, hogy Psychét olyan költő-nőként képzelte el a 18–19. század fordulójára, akinek versei nagy része Csokonai és Berzsenyi írásait imitálja. Weöres Sándor szerint az a kor, amelyben a Psyché játszódik, vagyis Csokonai és Kazinczy kora és annak költészete tele van 20. századi modern elemekkel, amelyek miatt Weöres azt a modern költészet előzményének tekinti. Csokonai írásainál úgy tapasztalta, hogy természettudományos érdeklődésének köszönhetően azokban gyakoribbak a sci-fi-vonások, emellett pedig az élő, vaskos magyar nyelv, a barokk minden pompája és nehézkessége. Weöres Sándor, az irodalomtörténész úgy látta, hogy Csokonai nyelvi „válaszpontot”, határvonalat jelent több stíluskorszak között, mivel a barokk, a rokokó és a realizmus hatása mind megtalálható az írásaiban7 – szemben más irodalomtörténészekkel, akik szerint a teljes Csokonai-életmű a rokokó jegyében született. Csokonai és Weöres költészete abból a szempontból is rokonítható egymással, hogy mindketten szintetizáló szerepet töltöttek be, a magyar és a világköltészet stílus- és formakincsét ötvözték írásaikban.
   Egy alkalommal Weöres Sándor úgy nyilatkozott, hogy Csokonai alkalmi írásai egy vers kivételével (Dr. Földi sírhalma felett) nem jók, ennek ellenére feltételezhető, hogy Csokonainak egy alkalomra írott műve nagymértékben befolyásolta Weöres Sándor egyik legjelentősebb írását, a Psychét. Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psyché címmel készített egy alkalmi újságparódiát, amelyet egy tanára, Budai Ézsaiás esküvőjére írt. Budai Ézsaiás Csokonait 12–13 éves korában tanította, felfigyelt a tehetségére, és magántanítványaként is órákat adott neki. Csokonai már a kollégium tanára volt, amikor elkészítette ezt az alkalmi írást. Az esküvőt 1795. január 27-én tartották meg, amint arra a szöveg többször is utal, ez a dátum pedig meglepő módon nemcsak a D[ebreczeni] Magyar Psychében szerepel, hanem Weöres Sándor Psychéjében is: ebben a fiktív, teremtett világban Lónyay Erzsébet Mária Psyché pontosan azon a napon született, amikor az esküvőt megtartották, amikorra Csokonai elkészítette a paródiát: 1795. január 27-én.8
   Az azonosság miatt felvethető a kérdés, hogy vajon Psyché születésének dátuma szimbolikusan jelentheti-e azt, hogy Csokonainak ez az írása Weöres Sándornak ötletet adhatott valamilyen formában a Psyché megírásához is, létezik-e a két szöveg között más párhuzam is.
   A D[ebreczeni] Magyar Psyché alkalomra készült írás, és emiatt részben allúziókra is építkezik, többféle olyan utalás szerepel benne, amely az adott kontextusok ismerete nélkül nem lenne érthető. Ez Weöres Sándor Psychéje esetében is fennáll, ennek is tulajdonítható, hogy idegen nyelvekre lefordítani szinte lehetetlen volna.
   Csokonai tanára, Budai Ézsaiás nagy tekintélyű történelem és latin–görög tanár volt, aki az esküvő előtt egy évvel érkezett vissza Debrecenbe professzorként Göttingenből, de tanulmányokat folytatott Hollandiában és Oxfordban is. (Később egyike volt azoknak, akik nevüket adták ahhoz, hogy Csokonait elbocsássák a debreceni kollégiumból.) A jellegzetesen rokokó, pajzán és szatirikus hangú írásban több olyan részlet is szerepel, amelyben az elbeszélő nem mindig adja meg a tekintélynek járó tiszteletet, tehát ismét szabályt hág át, felforgató. (Ez az írás egy hónappal azután készült, hogy a kollégiumban megtartották az első pert Csokonai ellen.) Weöres Psychéje is ezen a frivol és közvetlen hangon szólal meg: az öröm- és boldogságelvvel szemben álló sztoikus filozófia, valamint a korszak irodalmát meghatározó kánonok ellenében beszél. Az erotikus versek mind Csokonai, mind Weöres költészetében szerepet játszanak. Csokonai többek közt Militat omnis amans és A’ Sütés9 címmel is írt ilyen verset, Weöres pedig például Priapos címmel írt egy 40 pajzán versből álló gyűjteményt.
   Csokonainak ez az írása is paródia, mint korábban a Békaegérharc, 1791–2, és később a Dorottya, 1799, vagyis egy olyan kéthangú beszéd, amely dialogikus kapcsolatot tart fenn az alapszöveggel és -szövegekkel, ami jelen esetben nemcsak egy folyóirat paródiája, hanem a kollégium tanáraira, a kollégiumban történt eseményekre és a debreceni diákirodalomra való utalással a debreceni kollégiumhoz fűződő narratívákat is parodizálja. És bár az uralkodó hangnem a komikum, olyan szövegeket is tartalmaz a D[ebreczeni] Magyar Psyché, amelyek hangvétele ünnepélyes, ezek ellenpontozzák a humort. Weöres Sándor Psychéje is részben stílusparódiákra és karikatúrákra épül.
   Felvethető a kérdés: mi indokolhatta, hogy egy ünnepi alkalomra, egy tanár esküvőjére Csokonai paródiával, egy komikus írással készült. A D[ebreczeni] Magyar Psyché fiktív szerzője többször is hangsúlyozza, hogy az írás fársángkor keletkezett, és ezzel kiemeli az újságparódia karneváli jellegét, és a karneváli komikumban rejlő lehetőségeket a négy évvel később, 1799 elején keletkezett Dorottya megírásakor is felhasználta, hiszen az is fársángkor játszódik. Az irodalmi karnevál pedig alkalmat ad arra, hogy a megszokott és fennálló rendet, értékviszonyokat és a hierarchia szimbolikus kategóriáit felfüggeszthesse. Ebben szerepet játszik a testre vonatkoztatottság, a már említett pajzán hang is. A karnevalizáció a kanonizáció ellentéte, a komolyságon felülkerekedő komikus, a populáris kultúra, amely a hivatalos kultúrával áll szemben.10 Sokféle nyelvi struktúrát és társadalmi kategóriát sűrít magába, különféle történeti korszakok narratívái kerülhetnek egymással dialogikus viszonyba. Nemcsak Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psychéje, hanem Weöres Sándor hősnője, Psyché is farsangkor született, és az irodalmi karnevál jellemzői Psyché írásaira is érvényesek.
   Csokonai az esküvőre, erre az ünnepi alkalomra a D[ebreczeni] Magyar Psychében egy magyar nyelvű bécsi lap, a B[étsi] Magyar Merkurius paródiáját készítette el.11 Az újságparódia beosztásai, rovatai, a melléklapok nevei és a rajzos fejléc az eredeti lapot követi, amelynek nagy része érdektelen témájú, időjárással, termésviszonyokkal, tűzesetekkel, kinevezésekkel foglalkozik száraz, nehézkes, provinciális stílusban. Az eredeti lapban a két melléklap közül az egyik a Magyar Múzsa címet viselte, és ez volt az első olyan magyar lap, amelyiknek az volt a feladata, hogy a főlapot tehermentesítse az irodalmi szövegektől. A másik melléklap pedig Bécsi Magyar Bibliotheca címmel könyvismertetéseket tartalmazott történelmi, irodalmi, nyelvtudományi és természettudományos könyvekről.12 Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psychéjében szintén szerepelt Magyar Musa és Magyar Bibliotheca címmel két melléklap-paródia.
   Csokonai számára az újságforma sokféle, rövid terjedelmű szövegtípus egyidejű szerepeltetését lehetővé tette.13 Budai Ézsaiás és Ercsey Klára, valamint az esküvő többféle szövegtípusban és kontextusban visszatérő és játékosan variálódó téma, ami az újságparódia egységességét biztosítja. Ehhez hasonlóan Weöres Sándor Psychéjében a sokféle műfajú, hosszabb-rövidebb szövegekbe szőve is felbukkan több olyan téma, ami különböző nézőpontokból elmondva ismétlődik, mint egy zenei téma variációi, mint a fúga, a zenei szerkesztésmód pedig Weöres költészetének egyik jellegzetes szervezőelve.
   Csokonai írásában a tételezett szerző saját írásaihoz humoros jegyzeteket, kommentárokat készít, amelyek átértelmezik a főszöveget: további adalékot, magyarázatot ad a szöveghez, vagy az adott szöveghely talányosságát tovább fokozza (pl. „Találós mese. Fejtse meg a ki Oedipus!”14). Weöres Psychéjében is részben az kapcsolja össze a különféle hosszabb-rövidebb szövegeket, hogy egymást kommentálják és interpretálják, ám az írások nem adnak mindenhez megfejtést, több helyen nyitott marad a szöveg.
   Az ifjú pár és családja nemcsak a kollégiumi és a helyi aktualitások kontextusában szerepel, hanem a hadi tudósításokban a háború és a szerelem allegóriájába építve. Ebben az esetben a stílusparódia a német és a francia nyelv hadi műszavaira épül, mint a Dorottyában és a Békaegérharcban. Emellett európai országok kulturális, tudományos és politikai eseményeibe szőve is szerepel Ézsaiás és Klára (pl. a francia forradalom; a brit parlament; a spanyol bor; egy olasz csodatévő ereklye, a mindent meggyógyító Lacrima Christi, ami valójában egy borfajta; az Erósz cárné az orosz cárné helyett, vagy az akkoriban feltalált telegráf). Weöres Sándor történetében a fiktív költőnő versei és életének narratívája szintén egy magyarországi és egy európai irodalmi (Goethe, Hölderlin, Schiller), kulturális (Beethoven, Mozart), politikai (Napóleon) és tudományos (Stephenson találmánya, a vasúti sorompó) kontextusba kerül.
   Sokféle nyelv és nyelvi regiszter szólal meg a Magyar Psychében, és ezekre nyelvjátékok épülnek: a görög–római mitológiai alakok nevei, a görög és római költőktől származó idézetek, valamint a német és a francia kifejezések mellett egy latin nyelven írt menyegzői vers, egy epithalamion is szerepel Csokonai újságparódiájában. Weöresnél is találhatók idegen nyelven, németül és franciául írt versek, bár a Psyché megírása előtt is élt már az idegen nyelvekben rejlő stiláris hatásokkal és nyelvjátékokkal.
   A népnyelv és a népköltészet mind Csokonai, mind Weöres írásaiban szerepet játszik. Csokonai gyűjtötte is a tájszavakat. A 18. század végi és 19. század eleji Magyarországon a népköltészet és a népnyelv változását egy irodalmon és költészeten kívüli társadalmi és politikai indok is befolyásolta: a népköltészet és a népnyelv irodalmi rangra emelése a demokratikus és nemzeti törekvések elválaszthatatlan részévé vált. Ugyanez a nyugat-európai irodalomban más hangsúlyt és színezetet kapott, a népköltészetben és a népnyelvben csak érdekességet láttak, a megmerevedett sablonos formák ellenszerét, a műköltészet felfrissítését (Herder és Bürger).15 Csokonai a népköltészethez még ebben a szellemben közelített, Weöres Psychéje szintén leválasztja a népnyelvet és a népköltészetet a hozzá kapcsolódó nemzeti, társadalmi és politikai jelentéstartalmakról, és tisztán esztétikai funkcióban szerepelteti. Sem Psyché, sem Csokonai nem vált a nemzet költőjévé, bár Csokonai készült erre a szerepre az Árpádiász megírásával.
   A sokféle szövegtípus mellett a Magyar Bibliotheca melléklap-paródia egy vígjáték-paródia töredékét (A szeretet győzedelme a tanúltakon) is tartalmazza, amiről azt írja a fiktív szerkesztő, hogy egy ismert író halála után fennmaradt dráma részlete. Psyché írásait szintén egy híres költőnő posztumusz írásaiként kommentálja a kötet végén szereplő fiktív irodalomtörténész, és a Psychében is található egy drámarészlet, Ungvárnémeti Tóth László írása Nárcisz, vagy a gyilkos önn-szeretet címmel. – A vígjáték-paródia jelenésekre oszlik, mint Csokonai többi színjátéka is, Weöres Sándor pedig A kétfejű fenevad című drámáját Csokonaihoz hasonlóan szintén jelenésekre osztotta.
   A szintén parodisztikus műfaj, a szatirikus allegória16 egyik válfaja, egy utópia is szerepel Csokonai írásában: egy hír szerint Utópia országa ad otthont a Narrnspielen vagyis a Bolondjátékok nevű pályázatnak17, amely 0000 Babarus jutalom ellenében a következő címmel várja az írásokat: Valjon az asszonyok emberek e vagy sem?18 Ennek a hírnek a fiktív szerzője megjegyzi, hogy az érdekelt fél ehhez nem szólhat hozzá, mivel csak emberek vitázhatnak a kérdésről, és a pályázathoz eddig ember még nem szólt hozzá, csak egy Halbernarr (’félbolond’) városból származó szerző készül írni. A hírközlő szerint ilyen csak Utópia országában fordulhat elő, a valóságban nem, ez a hír azonban egy valóban megtörtént vitasorozatra utal, amelyre az 1780-as évek közepén került sor Magyarországon. Két névtelenül megjelent vitairattal kezdődött: Megmutatás, hogy az asszonyi személyek nem emberek. Az írásból, és a józan okoskodásból nap-fényre hozatott, 1783. és
   B. Carberi Anna kís asszonynak kedvesséhez írtt levele, mellyben meg mutattya, hogy az asszonyi személyek emberek, 1785.
E röpiratokat aztán követte a többi, s hosszan elhúzódó nyilvános vita lett belőle.19 Weöres Sándor nemcsak a Psychében, hanem később a Három veréb hat szemmel című antológia szerkesztésekor is bizonyította feminizmusát, hogy beszédtettekkel is elutasítja az említett felvetést, hiszen nemcsak költőnőt teremtett, hanem elfeledett költőnők írásait válogatta be az antológiába.
   Csokonai paródiájától abban tér el Weöres Sándor Psychéje, hogy az pastiche: olyan stílusjáték, amelyben eltérő stílusrétegeket és stíluselemeket kever, különböző szerzők, korszakok, irányzatok jellegzetességeit ragasztja össze parodisztikus céllal, ám a vegyítettség miatt különbözik a paródiától, ami egységes. Csokonai a Magyar Musa melléklapparódiában tréfás verseket közölt az esküvői alkalomra különféle versformában. Ehhez hasonlóan Weöres Sándor a Psychében szintén sokféle, a rokokóra (alkalmi versek, epigrammák, tanítómesék, allegóriák, formajátékok), a szentimentalizmusra (napló, levél), a romantikára és a klasszicizmusra (antik versformák) jellemző műfajt parodizál, ezek mellett pedig az irodalomtörténet-írás paródiáját is elkészíti.
   Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psychéje címével és a szövegben több helyütt utal Psychére, Cupido feleségére, akinek neve azt jelenti, hogy pillangó, a görögök pedig pillangó képében jelenítették meg a lelket. Csokonai jegyzetben utal Apuleius Amor és Psyché történetére, ebben pedig Psyché a szerelmi vágyakozás megtestesítője. A pillangó Psyché, a rokokó jellegzetes szimbóluma a frivolitás mellett az életelvet és a boldogságelvet jelenti20 Csokonai írásában éppúgy, mint Weöres Sándor Psychéjében.
   A pillangó szimbóluma Csokonai több írásában is szerepel, köztük A pillangóhoz című versében is, amelyet 8 évvel később, 1803-ban írt, és ebben Psyché más jelentésben szerepel. Kerényi Károly az Ámor és Psyché mítosz 18. századi átértelmezéséről leírja, hogy akkor Apuleius történetéhez általános jelentést társítottak: az életet és a halált szimbolizálta. A földön a lepke-psyché ugyanis gubóba zárva él, csak akkor bonthatja ki a szárnyát, amikor a test börtönéből kiszabadul, ez pedig a halál pillanatában következik be, ami az örök életet is jelentheti számára. Ámor, isteni szeretője az, aki megszabadíthatja testburkától, így a halhatatlan istenek birodalmába kerül.21 Csokonai versében ezt a hagyományt használja fel.
   Ady a Vitéz Mihály ébresztése című versében azt írja Csokonairól, hogy a szavaknak gazdag pillangó-szárnyakat adott22, Kazinczy pedig az elhunyt Csokonai sírjára Canovaszobrot szeretett volna állíttatni, az Ámor és Psychét, „A monumentum felső részében a Lepe (rút és közönségesebb neve: Pillangó) fog repdesni.”23 Ez arra a nyelvújítási vitára utal, hogy Csokonai a pillangó szó védelmébe kelt a Kazinczy által finomabbnak vélt lepe szó ellenében24. Ezek a példák is azt mutatják, hogy a rokokó szimbóluma, a pillangó és Psyché Csokonait is jelölő ikonná váltak.
   Weöres Sándor Psychéjében Csokonaira Psyché születési dátumán és a Csokonai-féle Magyar Psychén kívül a következő mondattal történik utalás, amikor Psyché a 19. század eleji kortárs költőket összehasonlítja: „Csak Csokonai Vitézünk, kiben Inventio, Intelligentia, Scientia, Phantasia, Inspiratio egyaránt foglaltatik”.25 Több akkor élt költő közül Psyché elsősorban őt emeli ki, másodsorban pedig Ungvárnémeti Tóth Lászlót.
   A fentiek alapján megfogalmazódhat a kérdés, hogy vajon a Weöres Sándor által megteremtett Psyché költészete értelmezhető-e Csokonai boldogságelvű költészetének lehetséges folytatásaként. Elképzelhető-e, hogy részben Csokonainak állít emléket Psyché alakja, a lélek halhatatlanságának szimbóluma? A lélek halhatatlanságáé, amiről Csokonai élete utolsó írásában, a Halotti versekben írt úgy, hogy megnyugtató választ nem tudott adni arra a kérdésre, hogy a lélek halhatatlan vagy sem.
   A magyar költészet történetében ez a két nagy szerepjátszó költő, Csokonai és Weöres jelentős változást idézett elő. Annyiban tekinthetők Janus két irányba néző arcának, a Geminusnak, az alfának és az ómegának26, hogy míg Csokonai az alanyi, a szubjektív költészet megteremtője volt, Weöres Sándor a szubjektumot feloldó, abból kilépő, szerepekre bomló ént teremtette meg27. Janus (a ianua jelentése ’ajtó’, ’kapu’) a római mitológiában a be- és kijáratok, ajtók istene, Patulcius névvel illeték, mert azt jelezte, hogy ajtót nyitott, és Clusiusnak, mert más ajtókat bezárt. Janushoz hasonlóan a két költő nemcsak a magyar, az európai, illetve a világköltészet előtt nyitott meg ajtókat írásaival, hanem egymás költészetére is.


1 Ady Endre: „A költői nyelv és Csokonai” Nyugat, 1910/20
2 Ady Endre: A magyar Pimodán Nyugat, 1908/2
3 Schiller Erzsébet: „Szimat és ízlés” A Nyugat magyar irodalomtörténeti hagyományképe, 1908–1914, Budapest, Ister Kiadó, 2005, 48-9. (A könyvet Ilia Mihály ajánlotta.)
4 I. m. 48–49.
5 Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981, 685. – Móricz drámájának csak a Nyugatban megjelent töredéke maradt fenn, mivel a fogadtatását követő vita után megsemmisítette a kéziratot. Schiller, i. m. 50.
6 Weöres Sándor: Vallomás olvasmányaimról. Válasz Bathári Gyula körkérdésére. In: Domokos Mátyás, szerk.: Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1993, 248.
7 Weöres Sándor: Csokonai öröksége. Nyilatkozat. In: Domokos i. m. 243–5. és 54.
8 Weöres Sándor: Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Budapest, Magvető Zsebkönyvtár, 1972, 263.
9 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Budapest, Franklin Társulat, 1942, 864. és Szilágyi: i. m. 344– 355.
10 Bahtyin, Mihail: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest, Osiris Könyvkiadó, 2002
11 Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psychéje egészen 1938-ig kéziratban volt, ebben az évben adta közre Halász Gábor az Irodalomtörténeti Közleményekben.
12 Péter László, főszerk.: Új Magyar Irodalmi Lexikon. CD-ROM. Akadémiai Kiadó, 2000
13 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Szépprózai művek. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette: Debreczeni Attila. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 401.
14 Csokonai 1942: i. m. 512.
15 Csokonai és a néphagyomány. In: Szilágyi Ferenc: Csokonai Dunántúli tájszógyűjtése. Nyelvtudományi értekezések, 82., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 16.
16 Pollard, Arthur: Satire, London, New York: Methuen, 1970, 28.
17 A Narrenliteratur, a német bolondirodalom is élt a karneváli irodalom eszközeivel, valamint Rotterdami Erasmus is (Bahtyin: i. m. 20.), akitől Csokonai olvasta, és le is akarta fordítani A balgaság dicséretét. Elegyes írásainak kiadatását tervezte, és egyrészt éppen a Bétsi Magyar Merkuriusban hirdette meg előfizetők számára a tervezett kötet tartalmát, és ott felsorolja Erasmus kötetét is. (Oláh Gábor: Csokonait kicsapják, Nyugat, 1911/4)
18 Csokonai i. m. 500.
19 Csokonai 1990: i. m. 415–6.
20 Baróti Dezső: A rokokó. Budapest, Gondolat Kiadó, 1986, 35–6.
21 Kerényi Károly: Az ismeretlen Berzsenyi, Budapest, Debrecen, Pécs 1940, 46. Idézi: Pál József: A neoklasszicizmus poétikája, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, 113–4.
22 Ady Endre: Vitéz Mihály ébresztése, Nyugat, 1911/3
23 Pál József i. m. 114.
24 Szilágyi i. m. 695.
25 Weöres, 1972, 152. „azon máig s utolsó órámig csodálkoztam és csodálkozom, hogy [Csokonai] nem írta meg a legfájdalmasabb magyar blaszfémiát.” Ady Endre: A magyar Pimodán, Nyugat, 1908/2
26 Tokarev, Sz. A., főszerk.: Mitológiai enciklopédia 1–2. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1988, 2/168.
27 Szepesi Attila: Két kerub, Csokonai és Weöres, Jelenkor, 1990/10, 75–77.